Kevesen tudják, hogy a csuklókaros napellenző szarufavégre rögzítve is képes teljes mértékben ellátni a feladatát, sőt ilyen esetekben ugyanúgy teljesen szabályosan telepíthető, illetve megfelelő alternatívát jelent a hagyományos rögzítéshez viszonyítva.

Tapasztalataink szerint azonban a megrendelőkben ilyenkor rengeteg kérdés fogalmazódik meg. Milyen tetőszerkezet alkalmas erre? Milyen konzolra lehet szükség, és mire kell figyelni, hogy a napellenző hosszú távon is biztonságosan működjön?

Mivel munkánk során rengeteg csuklókaros napellenzőt rögzítettünk már szarufavégre is, illetve többségük már évek óta tökéletesen ellátja a feladatát, ezért összegyűjtöttük tapasztalatainkat és a kapcsolódó tudnivalókat a témában.

Miért jó megoldás a csuklókaros napellenző szarufavégre rögzítve?

A csuklókaros napellenző népszerű választás teraszok és erkélyek árnyékolására, mert olcsóbb és rugalmasabb, mint egy fix tetőszerkezet, használaton kívül visszahúzható, nem foglal nagy helyet, kinyitva mégis kellemes árnyékot biztosít a kiülő használatához.

A felszerelés azonban sok épületnél nem oldható meg szokványos homlokzati szereléssel, mert előfordulhat, hogy a napellenzőnek például nincs elegendő helye a falon, vagy éppen a homlokzati hőszigetelés miatt nem lehet megfelelően telepíteni.

Ilyenkor érdemes megvizsgálni, hogy a tetőszerkezet megfelelő része felhasználható-e rögzítési pontként, mert a szarufák a tető teherhordó elemeiként könnyedén elbírják a napellenző súlyát, de ez önmagában még nem jelenti azt, hogy bárhol bevethetők alternatívaként.

A legtöbbször azonban igen, és azért jó megoldás a csuklókaros napellenző szarufavégre rögzítve, mert ugyanolyan stabil és esztétikus eredmény érhető el ilyen formában is, mint például homlokzati rögzítésnél.

Milyen feltételek teljesülésére van szükség a napellenző szarufás rögzítéséhez?

A csuklókaros napellenzőről tudni kell, hogy működés közben a tartószerkezetre nem csak az árnyékoló súlya nehezedik, hiszen egy kitekert ponyvára hatással lehet például a szél felhajtó ereje, ami egyfajta vitorlahatást generálva megköveteli a stabil és masszív rögzítési pontokat.

Ez annyira fontos tényező, hogy szerelés előtt több szempontot is ellenőrizni kell, mielőtt a szarufa mellett döntenénk. Ezek a következők:

• A szarufák állapota és mérete: A faanyag nem lehet korhadt, túlságosan repedt vagy más módon károsodott, illetve elengedhetetlen a megfelelő keresztmetszet is ahhoz, hogy a tartókonzoloknak elegendő helyük legyen a megfelelő felfogatáshoz.
• A rögzítés helye: A napellenzőt tartó konzol esetében egyáltalán nem elhanyagolható tényező, hogy a szarufa oldalához vagy éppen alsó síkjához kapcsolódik, ezért mindig figyelembe kell venni például, hogy a furatok milyen távol esnek a fa szélétől, mert a megfelelő előírásokat itt is be kell tartani.
• A tetőszerkezet kialakítása: Természetesen magának a tetőszerkezetnek a kialakítása is befolyásolhatja a napellenző felszerelését, így például az, hogy mennyire lógnak ki a gerendák, vannak-e rajta díszítőelemek, hogy helyezkedik el az eresz és így tovább.
• A napellenző mérete: Végül, de nem utolsó sorban természetesen a napellenző mérete is meghatározza, hogy rögzíthető-e szarufához. A kisebb mérethez például eleve más rögzítési igény tartozik, mint egy nagyobb szélességű és kinyúlású árnyékolóhoz.

A szarufás rögzítéshez minden napellenzőnél egy speciális konzolra vagy rögzítő adapterre van szükség, amelynek az a feladata, hogy a napellenző fő tartóelemeit biztonságosan, tartósan és több ponton tudja rögzíteni a szarufavégre.

A megfelelő konzol kiválasztását mindig bízzuk szakemberre, aki a helyszíni felmérés során pontosan meg tudja vizsgálni a gerendák méretét, helyzetét és állapotát, majd a megrendelői igényekkel összevetve választja ki azt a konzolt, amely képes lesz biztosítani a megfelelően stabil rögzítést.

A legtöbb napellenzőhöz – átlagos méret esetén – legalább három konzolra van szükség, amelyek mind az árnyékolóhoz, mind a gerendákhoz több ponton rögzülnek, színük pedig a vázhoz vagy a tetőszerkezet színéhez igazítható, így esztétikus marad.

Hangsúlyozandó azonban, hogy a csuklókaros napellenzők szarufás rögzítése minden egyes esetben más-más megközelítést igényelhet, mondhatni nincs két egyforma eset, ezért a tartós szerkezet megtervezéséhez a helyszíni felmérés elengedhetetlen.

Részeként a szakember

• meghatározza a szarufák pontos helyét és méretét;
• kijelöli a napellenző leendő helyét és szerelési magasságát;
• a konzolok helyzetét és összehangolhatóságát;
• valamint az előírt furatmennyiségek biztosításának lehetőségét.

Szarufavégre vagy inkább a falra szereljük a napellenzőt, ha van választásunk?

Ez egy nagyon gyakori kérdés a megrendelők részéről olyan helyzetekben, ahol mindkét opció működőképes lehet, mégis nehéz rá olyan választ adni, amely minden esetben megállja a helyét.

A megfelelő megoldás kiválasztásakor mindig érdemes összehasonlítani a lehetőségeket, mérlegelni az előnyöket és hátrányokat, hiszen a hagyományos homlokzati rögzítés sok épületnél kézenfekvő, de valamikor nem lehet egyszerűen kivitelezni.

A falra szerelésnél jellemzően a falazat összetétele, az esetleges vasbeton szerkezet, illetve a hőszigetelés határozza meg a rögzítés módját, hiszen ilyen esetekben mindig a megfelelő dübelekkel és távtartókkal kell megoldani a rögzítést a terhelés eloszlatása érdekében.

A mennyezeti rögzítés például csak akkor jöhet szóba, ha a napellenző fölött megfelelő teherbírású födém vagy más alkalmas tartószerkezet található, de ilyen kialakításra általában csak az erkélyeken van lehetőség.

A szarufás rögzítés pedig a fentiekkel szemben olyan helyzetekben lehet ajánlott, amikor ez a megoldás például jobb helykihasználást tesz lehetővé vagy éppen előnyösebb árnyékolás érhető el vele.

Ha mindkét opció alkalmazható, a választáskor érdemes szakember segítségét kérni a döntésben, hiszen ilyenkor olyan előnyök és hátrányok, illetve szempontok kerülhetnek terítékre, amelyekre laikusként talán nem is gondolnánk.